Elsősegélynyújtás epilepsziás rohamok esetén
Sokféle epilepsziás rosszulléttel találkozhatunk. A legismertebbek: az absence, (melyet szoktak „kisrohamnak” is nevezni) a komplex parciális (pszichomotoros) roham és az ún. nagyroham (tónusos-klónusos roham).
Mit tehet a laikus hozzátartozó az epilepsziás rohamok alatt?
Abscence
Az abscence sok esetben olyan gyorsan történik, hogy a kívülálló gyakran csak akkor veszi észre, ha sűrűn ismétlődik. Az absence alatt nincs szükség külső beavatkozásra, de figyeljük meg és hívjuk fel a környezet, pl. az iskola figyelmét arra, hogy ezek nem figyelmetlenség vagy tic, hanem epilepsziás roham jelei.
Figyeljünk fel az absence-ra és próbáljuk a rövid rosszullét alatt esetleg elmulasztott információkat pótolni.
A komplex parciális rohamok esetén a tudatzavar mellett összetett magatartási automatizmusok (pl. csámcsogás, matatás, vetkőzési-öltözési mozdulatsorok) jelenhetnek meg a tudatvesztéssel együtt. Ilyenkor a legfontosabb teendő a beteg kínos helyzettől való megvédése és annak megakadályozása, hogy a mozgásos jelenségek félreértelmezése miatt a beteget mozgásában korlátozzák.
-
Védjük meg a pácienst a balesetektől, a mozgásos tevékenységek ugyanis könnyen
-
okozhatnak sérülést.
-
Ne hagyjuk egyedül a beteget.
-
Ne avatkozzunk be a roham közben. Célszerű megvárni, amíg a rosszullét lezajlik.
-
A roham alatt nyugodtan beszéljünk a beteghez, sokszor részlegesen megérti és irányítható.
-
Óvjuk meg attól, hogy méltatlan helyzetekbe kerüljön (vetkőzés), vagy az állapottal való visszaélésnek legyen áldozata (pl. lopás)
Az ún. nagyroham (tónusos-klónusos roham)
Az első és legfontosabb teendő, meggyőződni arról, hogy a beteg testi épségét semmi sem veszélyezteti. Legtöbbször elég, ha a beteget oldalára fektetjük (stabil oldalfekvés helyzet), meggyőződünk arról, hogy szabadon lélegzik, feje alá egy párnát helyezünk, ruháját megoldjuk. Fontos, hogy ne rögzítsük, mozgásában ne korlátozzuk, elég, ha biztosítjuk, hogy a rángások miatt ne sérüljön. Érdemes ezért az epilepsziás beteg közeléből eltávolítani a rá nézve veszélyes tárgyakat. A beteg állapota az esetek nagy részében teljesen magától rendeződik. Amennyiben nem a szabadban kerül sor a rohamra, segít a megfelelő oxigén ellátás biztosítása is, az ablaknyitás.
A legsegítőkészebb ember is többet árthat, mint amennyit használ, ha pl. a nyelv elharapásának megakadályozására valamilyen eszközt tesz a rohamozó szájába. Ez könnyen sérülést, esetleg súlyos sérülést okozhat, ezért mindenképpen kerülendő. Amennyiben közterületen vagyunk tanúi a rohamnak, várjuk meg, amíg a beteg magához tér, és ajánljunk fel segítséget a hazajutáshoz.
Összefoglalva:
-
Védjük meg a beteget a sérülésektől, fektessük az oldalára, mihelyt a roham csillapodik
-
Maradjunk a beteg mellett és próbáljuk megnyugtatni.
-
Ne próbáljuk megszüntetni a rohamot. Ha már elkezdődött, minden külső beavatkozás sérüléseket okozhat.
-
Ne tegyünk semmit a beteg szájába, ne itassuk meg.
-
Csak akkor hívjunk mentőt, ha a beteg néhány perc múlva sem tér magához, vagy ha sérülést szenved.
Az esetek többségében nincs szükség orvosra, mentőre! Ez alól az általános szabály alól vannak kivételek:
-
ha nem ismert epilepsziával élő emberről van szó. A roham ugyanis súlyos betegségek első jele is lehet.
-
ha újabb roham jelentkezik az első után vagy még annak megszűnése előtt,
-
ha a roham maga (nem a feltisztulás) 5 percnél tovább tart,
-
ha a roham kapcsán sérülés keletkezett. Különösen veszélyes lehet a fejsérülés!
A rohamok megfigyelése
Sokat segíthetünk az epileptológusnak a megfelelő diagnózis felállításában, ha a rohamot gondosan megfigyeljük. Ennek főként akkor van jelentősége, ha még diagnosztizálatlan epilepsziáról van szó. Ilyenkor hasznos információkkal szolgálhatunk a kezelő orvos számára. A roham okozta pánik és stressz sokszor megakadályozza ebben a jelen lévőket, de ha mégis meg tudjuk őrizni nyugalmunkat, a következőkre figyeljünk:
-
Mi a legelső tünet, majd időrendi sorrendben milyen jelenségek kapcsolódnak be?
-
Vannak-e ún. motoros (mozgásos) tünetek, és ha igen, milyenek?
-
Görcsös rángás jelentkezik vagy megfeszülés? Ha mindkettő, akkor milyen sorrendben?
-
Milyen testtájékok vonódnak be a kóros mozgásokba és milyen sorrendben?
-
Megőrzi-e a rohamozó a tudatát vagy részben, ill. egészen elveszíti azt? Ezt úgy tudhatjuk meg, ha megpróbálunk roham közben beszélni hozzá, feladatokat adni neki.
-
Roham után igyekezzünk megtudni, emlékszik-e arra, hogy mit mondtunk neki. Egyáltalán tudatában van-e annak, hogy rohama volt?
-
Figyeljük meg a roham utáni tüneteket. Zavartan viselkedik-e a beteg? Észlelünk-e beszédzavart vagy más működési zavart, végtagbénulást stb. Ezek a kiesések jelzik, hogy milyen agyterületekre terjedt ki az epilepsziás izgalom.
-
A rohamot követően megkérdezhetjük, észlelt-e a beteg ún. aura jelenséget, amely bevezette a rohamot?
-
Mennyi ideig tart a roham és mennyi ideig a teljes tiszta tudat visszanyerése?
Amennyiben mobil telefonunkkal felvételt tudunk készíteni, még könnyebb lesz utólag rekonstruálni a történteket, és az orvos számára is hasznos többlet információt nyújthatunk.
A rohamok megfigyeléséhez szempontokat találhatunk letölthető formában a
-
Tudja-e és a
-
Letölthető megfigyelési, ellenőrző listák ablakokban.
Sokféle epilepsziás rosszulléttel találkozhatunk. A legismertebbek: az absence, (melyet szoktak „kisrohamnak” is nevezni) a komplex parciális (pszichomotoros) roham és az ún. nagyroham (tónusos-klónusos roham).
Mit tehet a laikus hozzátartozó az epilepsziás rohamok alatt?
Abscence
Az abscence sok esetben olyan gyorsan történik, hogy a kívülálló gyakran csak akkor veszi észre, ha sűrűn ismétlődik. Az absence alatt nincs szükség külső beavatkozásra, de figyeljük meg és hívjuk fel a környezet, pl. az iskola figyelmét arra, hogy ezek nem figyelmetlenség vagy tic, hanem epilepsziás roham jelei.
Figyeljünk fel az absence-ra és próbáljuk a rövid rosszullét alatt esetleg elmulasztott információkat pótolni.
A komplex parciális rohamok esetén a tudatzavar mellett összetett magatartási automatizmusok (pl. csámcsogás, matatás, vetkőzési-öltözési mozdulatsorok) jelenhetnek meg a tudatvesztéssel együtt. Ilyenkor a legfontosabb teendő a beteg kínos helyzettől való megvédése és annak megakadályozása, hogy a mozgásos jelenségek félreértelmezése miatt a beteget mozgásában korlátozzák.
- Védjük meg a pácienst a balesetektől, a mozgásos tevékenységek ugyanis könnyen
- okozhatnak sérülést.
- Ne hagyjuk egyedül a beteget.
- Ne avatkozzunk be a roham közben. Célszerű megvárni, amíg a rosszullét lezajlik.
- A roham alatt nyugodtan beszéljünk a beteghez, sokszor részlegesen megérti és irányítható.
- Óvjuk meg attól, hogy méltatlan helyzetekbe kerüljön (vetkőzés), vagy az állapottal való visszaélésnek legyen áldozata (pl. lopás)
Az ún. nagyroham (tónusos-klónusos roham)
Az első és legfontosabb teendő, meggyőződni arról, hogy a beteg testi épségét semmi sem veszélyezteti. Legtöbbször elég, ha a beteget oldalára fektetjük (stabil oldalfekvés helyzet), meggyőződünk arról, hogy szabadon lélegzik, feje alá egy párnát helyezünk, ruháját megoldjuk. Fontos, hogy ne rögzítsük, mozgásában ne korlátozzuk, elég, ha biztosítjuk, hogy a rángások miatt ne sérüljön. Érdemes ezért az epilepsziás beteg közeléből eltávolítani a rá nézve veszélyes tárgyakat. A beteg állapota az esetek nagy részében teljesen magától rendeződik. Amennyiben nem a szabadban kerül sor a rohamra, segít a megfelelő oxigén ellátás biztosítása is, az ablaknyitás.
A legsegítőkészebb ember is többet árthat, mint amennyit használ, ha pl. a nyelv elharapásának megakadályozására valamilyen eszközt tesz a rohamozó szájába. Ez könnyen sérülést, esetleg súlyos sérülést okozhat, ezért mindenképpen kerülendő. Amennyiben közterületen vagyunk tanúi a rohamnak, várjuk meg, amíg a beteg magához tér, és ajánljunk fel segítséget a hazajutáshoz.
Összefoglalva:
- Védjük meg a beteget a sérülésektől, fektessük az oldalára, mihelyt a roham csillapodik
- Maradjunk a beteg mellett és próbáljuk megnyugtatni.
- Ne próbáljuk megszüntetni a rohamot. Ha már elkezdődött, minden külső beavatkozás sérüléseket okozhat.
- Ne tegyünk semmit a beteg szájába, ne itassuk meg.
- Csak akkor hívjunk mentőt, ha a beteg néhány perc múlva sem tér magához, vagy ha sérülést szenved.
Az esetek többségében nincs szükség orvosra, mentőre! Ez alól az általános szabály alól vannak kivételek:
- ha nem ismert epilepsziával élő emberről van szó. A roham ugyanis súlyos betegségek első jele is lehet.
- ha újabb roham jelentkezik az első után vagy még annak megszűnése előtt,
- ha a roham maga (nem a feltisztulás) 5 percnél tovább tart,
- ha a roham kapcsán sérülés keletkezett. Különösen veszélyes lehet a fejsérülés!
A rohamok megfigyelése
Sokat segíthetünk az epileptológusnak a megfelelő diagnózis felállításában, ha a rohamot gondosan megfigyeljük. Ennek főként akkor van jelentősége, ha még diagnosztizálatlan epilepsziáról van szó. Ilyenkor hasznos információkkal szolgálhatunk a kezelő orvos számára. A roham okozta pánik és stressz sokszor megakadályozza ebben a jelen lévőket, de ha mégis meg tudjuk őrizni nyugalmunkat, a következőkre figyeljünk:
- Mi a legelső tünet, majd időrendi sorrendben milyen jelenségek kapcsolódnak be?
- Vannak-e ún. motoros (mozgásos) tünetek, és ha igen, milyenek?
- Görcsös rángás jelentkezik vagy megfeszülés? Ha mindkettő, akkor milyen sorrendben?
- Milyen testtájékok vonódnak be a kóros mozgásokba és milyen sorrendben?
- Megőrzi-e a rohamozó a tudatát vagy részben, ill. egészen elveszíti azt? Ezt úgy tudhatjuk meg, ha megpróbálunk roham közben beszélni hozzá, feladatokat adni neki.
- Roham után igyekezzünk megtudni, emlékszik-e arra, hogy mit mondtunk neki. Egyáltalán tudatában van-e annak, hogy rohama volt?
- Figyeljük meg a roham utáni tüneteket. Zavartan viselkedik-e a beteg? Észlelünk-e beszédzavart vagy más működési zavart, végtagbénulást stb. Ezek a kiesések jelzik, hogy milyen agyterületekre terjedt ki az epilepsziás izgalom.
- A rohamot követően megkérdezhetjük, észlelt-e a beteg ún. aura jelenséget, amely bevezette a rohamot?
- Mennyi ideig tart a roham és mennyi ideig a teljes tiszta tudat visszanyerése?
Amennyiben mobil telefonunkkal felvételt tudunk készíteni, még könnyebb lesz utólag rekonstruálni a történteket, és az orvos számára is hasznos többlet információt nyújthatunk.
A rohamok megfigyeléséhez szempontokat találhatunk letölthető formában a
- Tudja-e és a
- Letölthető megfigyelési, ellenőrző listák ablakokban.