Vannak az örökletesen meghatározott görcskészségnek EEG vizsgálattal kimutatható jelei, de csak az agy érésének bizonyos időszakában.

Ennek a jelenléte viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy az illető személy az élete folyamán valamikor feltétlenül epilepsziás lesz. Ezek az ún. örökletes EEG-minták (markerek) öröklődhetnek, anélkül, hogy klinikai tünetei is lennének a betegségnek.

Olyan családokban, ahol ezek az epilepsziára hajlamosító örökletes tényezők halmozottan fordulnak elő, nagyobb az esély, hogy egy családtag epilepsziás lesz. Ezeknek az önmagukban epilepsziát nem okozó, csak hajlamosító tényezőknek jelentős szerepük van tehát a gyermekkori epilepsziák kóreredetében, és ezáltal válik érthetővé, hogy az örökletesen meghatározott epilepsziák az esetek kb. 70%-ában olyan családokban jelentkeznek, ahol epilepsziásokról nem tudnak.

Milyen nagy az epilepszia kockázata, ha az apa vagy az anya epilepsziás?

Ez nagyban függ az epilepszia típusától. Az ún. idiopátiás generalizált epilepsziában (tehát ahol nincs agyi károsodás, hanem generalizált epilepsziáról van szó) az utódok kockázata mintegy 8%-os. Más szóval: több mint 90%-os az esélye annak, hogy az utód nem lesz epilepsziás. A tüneti fokális epilepsziákban (ahol valamilyen kimutatható vagy valószínűsíthető helyi károsodás okozza az epilepsziát) az öröklődés kockázata lényegesen kisebb, legfeljebb pár százalék.

Prof. Halász Péter