Képalkotó eljárások

Képalkotó vizsgálatok során - mint az a nevükből is kiderül - felvételek (képek) készülnek egy adott testrészről, szervről. Epilepszia esetén a koponyáról, az agyról készítenek felvételeket.

Epilepszia irányú kivizsgálás során az agyi képalkotó vizsgálatok célja az agyi szerkezeti károsodások kimutatása és az epileptogén agyi elváltozás (lézió) azonosítása.

Epilepszia gyanú esetén a leginformatívabb képalkotó vizsgálat az agyi MR felvételek készítése. Fokális epilepsziás roham(ok) jelentkezése esetén mindenképpen szükséges agyi MR vizsgálat végzése. Negatív eredményű koponya CT vizsgálat inkább szűrő jellegű vizsgálat (pl. daganat kizárására), de az MR finomabb eltérések (pl. fejlődési rendellenességek) kimutatására alkalmasabb.

Az MR vizsgálat célja, hogy kizárjuk – vagy igazoljuk az epilepsziás roham kiváltásáért felelős kóros agyi szerkezeti eltérést. Ezek az eltérések gyakran nagyon kisméretű (néhány mm-es) elváltozások, ezért van szükség jó minőségű MR készülékekre és gyakorlott, az epilepsziás agyi MR vizsgálatokban jártas radiológus szakorvosra (neuroradiológusra). Generalizált (nem gócos) epilepszia típusokban (pl. absence epilepszia vagy mioklónus epilepszia) az MR vizsgálat általában nem mutat kóros agyi szerkezeti eltérést, nem is kötelező elvégzése.

Ilyen agyi epileptogén (epilepsziát okozó) szerkezeti eltérések lehetnek:

  • daganatok
  • fejlődési rendellenességek (pl. fokális kortikális diszplázia)
  • hippokampális szklerózis (halántéklebenyi epilepsziában)

 

A koponyát érintő képalkotó vizsgálatok közé tartoznak:

  1. ultrahang vizsgálatok
  2. komputer tomográfia (CT) (tomográfia=rétegfelvétel)
  3. mágneses rezonancia (MR) vizsgálat
  4. angiográfia (érfestés)
  5. pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat és izotópos CT (SPECT – „single photon” emissziós CT) vizsgálat

 

  1. Koponya ultrahang

Csecsemőkori epilepsziás rohamok kivizsgálása során a koponya ultrahang vizsgálat is informatív lehet, ha még nyitva van a csecsemő kutacsa. Az agykamrák kóros méretét, agyvérzést, durvább szerkezeti eltéréseket lehet vele kimutatni.

 

  1. Koponya CT (komputer tomográfia) vizsgálat:

Nem fájdalmas, röntgensugárzást alkalmazó vizsgálat, a koponya szerkezetének vizsgálatára. A koponya CT vizsgálat időtartama: 10-15 perc. Készülhet intravénásan (a könyökvénába vagy a kézfej vénába) adott kontrasztanyaggal (jódos kontrasztanyag) vagy anélkül. A CT felvételek rutinszerűen egy síkban (vízszintes – horizontális síkban) készülnek. A vizsgálatot CT asszisztens végzi, a felvételeket radiológus szakorvos értékeli ki. A páciens az írásos lelet mellé CD lemezen megkapja az elkészült felvételeket.

Kinél nem készülhet CT vizsgálat? A CT vizsgálat ellenjavallatai:

  • Aki jódérzékeny, az nem kaphat jódos kontrasztanyagot!
  • Aki metformint (cukorbetegségben használt gyógyszer) szed, annak a kontrasztanyagos vizsgálat előtt 2 nappal ki kell hagynia azt!
  • Akinek kórosak a laborban a vesefunkciós értékei (karbamid, kreatinin, GFR), annak sem javasolt kontrasztanyag adása. Ezért kérnek CT vizsgálat előtt friss (egy hónapon belüli) laborvizsgálati eredményt.

Epilepszia esetén a koponya CT jellemzően csak sürgősségi vizsgálatként javasolt. A koponya MR elvégzését követően, bizonyos speciális epilepszia szindrómákban kiegészítő vizsgálat is lehet (pl. meszes agyi elváltozás kimutatására). Gyermekkorban a sugárterhelés miatt különösen megfontolandó az elvégzése.

Egy ismert és kezelt epilepsziás beteg esetében nem szükséges minden egyes epilepsziás roham után rutinszerűen újabb koponya CT vizsgálatot készíteni, ha csak azt indokló körülmény (pl. koponyatörés gyanúja) nem áll fenn.

 

  1. Koponya MR (mágneses rezonancia) vizsgálat:

Nem fájdalmas, röntgensugárzást nem alkalmazó vizsgálat. A mágneses rezonancia elvén alapul. Az agy szerkezetéről részletesebb adatokat szolgáltat, mint a CT. Az MR készülékek zárt, cső-szerű gépek; aki klausztrofóbiás, annak fel kell készülnie erre. A gép kattogó zaja is zavaró lehet, ezért füldugót adnak a páciensnek a vizsgálat alatt. A koponya MR vizsgálat időtartama átlagosan 15-30 perc, de lehet ennél hosszabb is. Készülhet intravénásan adott kontrasztanyaggal (gadolínium-tartalmú paramágneses kontrasztanyag), vagy anélkül. A vizsgálatot MR asszisztens végzi, a felvételeket pedig radiológus/neuroradiológus szakorvos értékeli ki. A páciens az írásos lelet mellé DVD lemezen megkapja az elkészült felvételeket.

Az MR készülékek térereje különböző lehet. Magyarországon 1,5 és 3 Tesla térerejű készülékek vannak. Az MR felvételek több síkban, jellemzően mindhárom (vízszintes – horizontális/axiális; szemben függőleges – koronális; és oldal irányú függőleges – szagittális) irányban készülnek. Nagyon sok és egyre többféle MR szekvencia létezik. Az egyes szekvenciák (pl. T1 vagy T2 súlyozott, FLAIR, DWI, SWAN, stb.) adott típusú elváltozásokra specifikusak.

Kinél nem készülhet MR vizsgálat? Az MR vizsgálat ellenjavallatai:

  • Akinek fém (törés miatt behelyezett lemez vagy csavar) vagy fémtartalmú (stent vagy graft) vagy elektromos eszköz (pl. pacemaker, mélyagyi vagy vagus idegstimulátor) van a szervezetében, annak a vizsgálat előtt konzultálnia kell a gondozó orvosával!
  • Akinek kórosak a laborban a vesefunkciós értékei (karbamid, kreatinin, GFR), annak nem javasolt kontrasztanyag adása. Ezért kérnek MR vizsgálat előtt friss (egy hónapon belüli) laborvizsgálatot.

Epilepszia irányú kivizsgálás során az MR vizsgálat célja az agyi struktúrális károsodások kimutatása és az epileptogén lézió (kóros elváltozás) azonosítása. Leginkább gócos (fokális) epilepsziákban nyújt információt. Kivételt csak az idiopátiás/elsődleges generalizált (pl. absence) epilepsziák típusos és gyógyszeres kezelésre jól reagáló esetei képeznek, ahol a képalkotó vizsgálatoktól eltekinthetünk. Az epilepszia protokoll szerint készült koponya MR vizsgálat segítséget nyújthat az epilepszia típus pontosításához. Gyógyszer-rezisztens (gócos/fokális) epilepsziákban a műtét előtti kivizsgálás nélkülözhetetlen része.

  1. Angiográfia (érfestés)

Kontrasztanyaggal készülő képalkotó vizsgálat az erek (artériák = verő/ütőerek; vénák = visszerek) állapotának (érszűkület vagy kóros értágulat; artériás vagy vénás trombózis) felmérésére.

Epilepszia diagnosztikájában ritkán, csak indokolt esetben - ha CT-vel vagy MR-rel felmerül kóros érelváltozás (pl. aneurysma, haemangioma vagy cavernoma) a koponyán belül - kerül sor erre a vizsgálatra. Amennyiben az agyi és/vagy nyaki artériákat vizsgálják, akkor az artéria carotis internák és az artéria vertebrálisok ágrendszerét töltik fel („festik meg”) kontrasztanyaggal.

Történhet CT-vel, MR-rel vagy DSA-val (digitális szubtrakciós angiográfia). A CT-angiográfia (szokták CTA-nak rövidíteni) és a DSA röntgensugárzást alkalmazó eljárás, míg az MR-angiográfia (MRA) nem jár röntgensugárzással.

CT- és MR-angiográfia során vénásan juttatják a kontrasztanyagot a szervezetbe (általában a könyökvénán keresztül), így ez a módszer kevésbé jelent megterhelést a beteg számára.

DSA vizsgálat során artériás punkció (szúrás) történik, általában a combverőérbe vagy a karverőérbe. Az artérián keresztül vezetik fel a vékony katétert, amibe fecskendezik a kontrasztanyagot („érfestés”). Ez egy ún. „szemi-invazív” vizsgálati módszer, ami kisebb fajta megterhelést jelent a beteg számára. A DSA vizsgálat végén, az érkatéter kihúzását követően nyomókötést helyeznek a punkció (szúrás) helyére, amit néhány órán keresztül ott hagynak.

  1. Pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat és izotópos CT (SPECT – „single photon” emissziós CT) vizsgálat

Funkcionális agyi képalkotó vizsgálatok. Ezek a vizsgáló módszerek a szerkezeti eltérések kiegészítéseként az agyszövet működésével (vérátáramlásával vagy anyagcseréjével) kapcsolatos információkat is adnak. Gyógyszer-rezisztens epilepsziás betegeknél műtét előtti kivizsgálás során van szerepük az epilepsziás góc azonosításában.

Forrás:Epilepszia szakmai irányelv 2017

Szerző: Dr. Szok Délia