Pszichogén Nem Epilepsziás Rohamok - PNER
Pszichogén nem epilepsziás roham olyan rosszullét, mely epilepsziás rohamra hasonlít, de nem idegrendszeri strukturális vagy működési zavar okozza, hanem lelki, pszichológiai folyamatok.
Elkülönítése igen fontos, mivel a lelki eredetű rohamok hátterében húzódó pszichológiai zavarok pszichoterápiás módszerekkel kezelhetőek. Itt tehát nem arról van szó, hogy egyes epilepsziás rohamokat kedvezőtlen lelki behatások, negatív előjelű érzelmi igénybevétel, stressz hatások válthatnak ki, illetve keletkezésüket elősegíthetik, hanem arról, hogy tisztán lelki, érzelmi feszültségek okoznak nem epilepsziás testi rosszulléteket. Ez első hallásra egyesek számára meglepően hangozhat, de ha meggondoljuk, hogy egy rossz hír hallatán, pusztán annak érzelmi hatására elájulhatunk, vagy csak arra gondoljunk, hogy pl. a vizsgaizgalom hasmenést okozhat, a dolog már közelebb kerül hozzánk.
A PNER általában nem önmagában jelentkező pszichiátriai tünet, rendszerint hangulati és szorongásos zavarokkal együtt jelentkezik, különösen gyakran a poszttraumás stressz zavar szindróma részeként. A betegek rendszerint már több alkalommal részesültek pszichiátriai kezelésben, részben neurológiai betegség gyanúját keltő tünetek (bénulás, vakság, beszédzavar) miatt, melyek nyom nélkül oldódtak. A betegek korai történetében a szokásosnál gyakrabban találnak szexuális vagy nem szexuális jellegű bántalmazást, visszaélést.
A PNER jelentkezhet epilepsziától függetlenül és akkor az epilepsziától való elkülönítése jelent problémát, de szövődhet epilepsziával is és akkor a két rohamfajta azonosítása okozhat gondot és igényel eltérő kezelést. Ezekben az esetekben az epilepszia megtévesztően kezelhetetlennek látszhat.
A diagnózis felállítása
A rosszullétek gyakran nehezen különíthetők el epilepsziás roham valamelyik válfajától, és nemegyszer számos megfigyelés szükséges, amíg biztos diagnózishoz juthatunk. A nehezebb esetekben csak olyan szakemberek tudnak biztos véleményt mondani, (sokszor csak videó-EEG megfigyelés után), akik ebben a speciális kérdésben megfelelő tapasztalattal rendelkeznek.
A rosszullétek pszichogén természetének igazolása általában lassú folyamat, az első gyanút a rohamok a szokásos epilepsziás jelenségektől való eltérése illetve a gyógyszeres kezelés sikertelensége veti fel. Az epilepszia kizárása és a pszichogén roham diagnózisának felállítása nemzetközi statisztikákban is csupán több év leforgása után sikerül. A vizsgálatok szerint az epilepszia centrumokban a fennmaradó rohamok vagy műtéti kezelés lehetőségének megállapítása miatt kivizsgált betegek 20-30 százalékánál igazolódott PNER.
A PNER okainak pszichológiai feltárása és kezelése
A pszichogén nem epilepsziás rohamokat többféle lelki folyamat okozhatja. Mindegyik közös jellemzője, hogy a belső érzelmi konfliktus megoldhatatlan, de viselkedéses megjelenése akadályozott, ezért testi tünetekben fejeződik ki. A beteg nem megjátssza a rohamokat, nem is szimulál, hanem ilyen módon tudja csak kifejezésre juttatni ellentmondásos érzéseit, feszültségét.
A PNER hátterében többek között meghúzódhatnak:
-
gyermekkori traumatikus események, súlyos kapcsolati zavarok
-
fokozott odafigyelés és gyengédségi igény,
-
kisebb fejsérülés miatt enyhe kognitív teljesítményzavarok érzelmi elfogadhatatlansága
-
aktuálisan megoldhatatlannak érzett kapcsolati, családi helyzetek
Epilepsziás betegeknél gyakran okozza a túlvédő családi helyzet- az önállósági törekvések el nem fogadása a család részéről.
PNER esetén szükséges pszichológiai vizsgálatok
A klinikai pszichológus az élettörténet részletes kikérdezése, a jelenlegi helyzet érzelmi feltérképezése mellett projektív vizsgálatokat is végez, ez legtöbbször a Rorschach próba. A 10 képből álló vizsgálat feltárja a személyiség jellemzőit, a kapcsolódási nehézségeket, a védekezési mechanizmusokat, a hangulati állapotot, a szorongásos tüneteket, és jelzi azt is, hogy a személy mennyire képes befelé fordulva önismereti munkát végezni.
Dr. Békés Judit
Pszichogén nem epilepsziás roham olyan rosszullét, mely epilepsziás rohamra hasonlít, de nem idegrendszeri strukturális vagy működési zavar okozza, hanem lelki, pszichológiai folyamatok.
Elkülönítése igen fontos, mivel a lelki eredetű rohamok hátterében húzódó pszichológiai zavarok pszichoterápiás módszerekkel kezelhetőek. Itt tehát nem arról van szó, hogy egyes epilepsziás rohamokat kedvezőtlen lelki behatások, negatív előjelű érzelmi igénybevétel, stressz hatások válthatnak ki, illetve keletkezésüket elősegíthetik, hanem arról, hogy tisztán lelki, érzelmi feszültségek okoznak nem epilepsziás testi rosszulléteket. Ez első hallásra egyesek számára meglepően hangozhat, de ha meggondoljuk, hogy egy rossz hír hallatán, pusztán annak érzelmi hatására elájulhatunk, vagy csak arra gondoljunk, hogy pl. a vizsgaizgalom hasmenést okozhat, a dolog már közelebb kerül hozzánk.
A PNER általában nem önmagában jelentkező pszichiátriai tünet, rendszerint hangulati és szorongásos zavarokkal együtt jelentkezik, különösen gyakran a poszttraumás stressz zavar szindróma részeként. A betegek rendszerint már több alkalommal részesültek pszichiátriai kezelésben, részben neurológiai betegség gyanúját keltő tünetek (bénulás, vakság, beszédzavar) miatt, melyek nyom nélkül oldódtak. A betegek korai történetében a szokásosnál gyakrabban találnak szexuális vagy nem szexuális jellegű bántalmazást, visszaélést.
A PNER jelentkezhet epilepsziától függetlenül és akkor az epilepsziától való elkülönítése jelent problémát, de szövődhet epilepsziával is és akkor a két rohamfajta azonosítása okozhat gondot és igényel eltérő kezelést. Ezekben az esetekben az epilepszia megtévesztően kezelhetetlennek látszhat.
A diagnózis felállítása
A rosszullétek gyakran nehezen különíthetők el epilepsziás roham valamelyik válfajától, és nemegyszer számos megfigyelés szükséges, amíg biztos diagnózishoz juthatunk. A nehezebb esetekben csak olyan szakemberek tudnak biztos véleményt mondani, (sokszor csak videó-EEG megfigyelés után), akik ebben a speciális kérdésben megfelelő tapasztalattal rendelkeznek.
A rosszullétek pszichogén természetének igazolása általában lassú folyamat, az első gyanút a rohamok a szokásos epilepsziás jelenségektől való eltérése illetve a gyógyszeres kezelés sikertelensége veti fel. Az epilepszia kizárása és a pszichogén roham diagnózisának felállítása nemzetközi statisztikákban is csupán több év leforgása után sikerül. A vizsgálatok szerint az epilepszia centrumokban a fennmaradó rohamok vagy műtéti kezelés lehetőségének megállapítása miatt kivizsgált betegek 20-30 százalékánál igazolódott PNER.
A PNER okainak pszichológiai feltárása és kezelése
A pszichogén nem epilepsziás rohamokat többféle lelki folyamat okozhatja. Mindegyik közös jellemzője, hogy a belső érzelmi konfliktus megoldhatatlan, de viselkedéses megjelenése akadályozott, ezért testi tünetekben fejeződik ki. A beteg nem megjátssza a rohamokat, nem is szimulál, hanem ilyen módon tudja csak kifejezésre juttatni ellentmondásos érzéseit, feszültségét.
A PNER hátterében többek között meghúzódhatnak:
- gyermekkori traumatikus események, súlyos kapcsolati zavarok
- fokozott odafigyelés és gyengédségi igény,
- kisebb fejsérülés miatt enyhe kognitív teljesítményzavarok érzelmi elfogadhatatlansága
- aktuálisan megoldhatatlannak érzett kapcsolati, családi helyzetek
Epilepsziás betegeknél gyakran okozza a túlvédő családi helyzet- az önállósági törekvések el nem fogadása a család részéről.
PNER esetén szükséges pszichológiai vizsgálatok
A klinikai pszichológus az élettörténet részletes kikérdezése, a jelenlegi helyzet érzelmi feltérképezése mellett projektív vizsgálatokat is végez, ez legtöbbször a Rorschach próba. A 10 képből álló vizsgálat feltárja a személyiség jellemzőit, a kapcsolódási nehézségeket, a védekezési mechanizmusokat, a hangulati állapotot, a szorongásos tüneteket, és jelzi azt is, hogy a személy mennyire képes befelé fordulva önismereti munkát végezni.
Dr. Békés Judit