Epilepszia és munkavállalás

Amikor Sigmund Freudtól megkérdezték, mire kell egy egészséges embernek képesnek lennie? – nemes egyszerűséggel ezt válaszolta: „Tudjon szeretni és dolgozni.” Az epilepsziás ember életminőségében is kulcsszerepet játszik ez a két tényező.

A szeretet a krónikus betegek életében is lehetővé teszi a társas környezetre való odafigyelést, ez pedig sok egyéb mellett az emberi kapcsolatok elmélyülését eredményezi és ezzel a beszűkülés, elmagányosodás ellen hat. Az epilepsziával élők munkaerőpiaci foglalkoztatása, szintén elősegíti a személyes harmónia fenntartását, a szubjektív és objektív életminőség kedvező alakulását. A beteg pszichés egyensúlyára, szociális helyzetére tehát egyértelműen pozitív hatással van a munka – történjen az védett vagy szabad, piaci körülmények között.  Kívánatos volna tehát, hogy minél több epilepsziás beteg találjon utat magának a munka világába.

A pályaválasztásra, munkavállalásra vonatkozó szempontok kialakításában hasonló meggondolások dominálnak, mint a sportolás esetében. A munka először is – akárcsak a sport – egy koncentrációhoz köthető folyamat, és mint ilyen, bizonyítottan roham gátló. A munkakör megválasztásánál ugyanakkor elsődleges szempont, hogy a beteg önmagát és környezetét ne veszélyeztesse. Magyarországon ma is erősen érvényesül a defenzív (védekező) hozzáállás, a munkaadók részéről is. Egyrészt széles körben elterjedt az epilepszia globális megítélése, amiből következik, hogy a munkaadók sem tesznek különbséget a terápia-rezisztens és rohammentes betegek között. Másrészt széles körben egyelőre nem ismert az a tény, hogy az epilepsziás betegek két harmadánál ma már biztosítható a rohamkontroll.

Megfelelő kommunikációs készség és a betegséggel kapcsolatos információk elsajátítása minden epilepsziával élő munkavállalónak sokat segíthet, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, és a munkahely megtartásában. A hazánkban is rendszeresen megrendezett „Képzett Beteg” programok pedig mindemellett önismereti lehetőséget is biztosítanak, ami például a személyre szabott pályaválasztásban is segítséget adhat.

Megváltozott munkaképesség, szociális juttatások, rehabilitációhoz való jog

Miközben a társadalmi hozzáállás formálása változatlanul fontos célkitűzése a civil szervezeteknek és a szakma képviselőinek, egyre égetőbbé válik a betegek felvilágosítása, hiszen a szociális juttatásokban részesülők köre egyre szűkül. Jelenleg Magyarországon csak az epilepszia legsúlyosabb formáival élő emberek minősülnek megváltozott munkaképességűnek. Azok tartoznak csupán ebbe a csoportba, akiknél a tartós rohamkontroll nem biztosítható. A továbbiakból kiolvasható, hogy mindazoknak, akiket nem ebbe a kategóriába sorolnak, a nyílt munkaerőpiacon kell megmérettetniük magukat, ami a teljesen egészségesek számára is egyre nagyobb kihívást, megpróbáltatást jelent.

2012 januárja óta új rendszer lépett életbe, amely szerint már nem az egészségkárosodás, hanem az egészségi állapot mértékét vizsgálják a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban NRSZH) felügyelete alá tartozó szakhatóságok. Ezek a 4 tagú bizottságok (2 orvosszakértő, 1 foglalkozási – rehabilitációs  ill. 1 szociális szakértő)  a területileg illetékes Kormányhivatal alá tartoznak, minden megyében. (Budapest és Pest megye esetében ugyanazon szakigazgatási szervhez fordulhatnak a betegek.)

Az úgynevezett komplex minősítés az NRSZH lakhely szerinti kirendeltségén történik. Előfordul azonban helyszíni ellenőrzés is, pl. a mozgáskorlátozottságra hivatkozó betegeknél, lakókörnyezetükben vizsgálva a kerekesszék használatot stb.

A komplex minősítés alapján, megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a kérelmező, akinek az egészségi állapota 60 % alatt van. Ezek a betegek két csoportba kerülhetnek besorolásra, un. tranzit (átmeneti) vagy tartós minősítést kaphatnak, amit alapvetően a rehabilitálhatóság alapján, foglalkozási-rehabilitációs- és szociális szakember bevonásával állapítanak meg az orvosszakértők.

A tranzit minősítést szerzett betegek a meghatározott időtartam után nem minősülhetnek megváltozott munkaképességűnek, - kivéve, ha állapotukban rosszabbodás miatt újbóli felülvizsgálat során ennek ellenkezőjét állapítják meg - és a továbbiakban csak a nyílt munkaerőpiacon vállalhatnak munkát. Kívánatos volna a jogszabályok felülvizsgálata és annak elérése, hogy az említett betegcsoport legalább az akkreditált foglalkoztatói körben elhelyezkedhessen.

A tartós minősítésű betegek nem rehabilitálhatóak, védett foglalkoztatónál munkát végezhetnek. A tartós minősítést azonban ritkán adja meg a hatóság végleges időtartamra. Általában 1 évre kapják meg a komplex vizsgálaton átesők, akik egyben soros felülvizsgálati kötelezettséggel terheltek.

7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet: a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról

2.6. táblázat Epilepszia, epilepszia-szindrómák (G.40-G.41) okozta károsodás megítélésének szempontjai

A megváltozott munkaképesség megállapítása esetén az érintett beteg rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátásban részesülhet.

mmtv. 2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a)4 a kérelem benyújtását megelőző

aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt;

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenység heti 20 órában a rokkantsági ellátás mellett jövedelemkorláttal folytatható. A jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.

A fogyatékossági támogatás, mint ellátási forma az epilepsziás betegeknél igen szűk körben vehető igénybe. A vizsgálatot jelenleg a rehabilitációs szakigazgatási szerv mellett működő orvosszakértői bizottságok végzik.  A fogyatékossági támogatás az epilepsziás betegek esetén az alábbi csoportba tartozóknak jár:

  • az, az értelmi fogyatékos, akinek az állapota 14 éves korát megelőzően súlyos betegség következtében, illetve genetikai, vagy magzati károsodás, esetleg szülési trauma miatt alakult ki, és állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető.

Amennyiben az epilepsziás beteg betegsége autizmussal is társul azon esetben a fogyatékossági támogatásra az alábbi betegségi állapot esetén jogosult:

  • az, a személy, aki autista, és akinek az ebbéli állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető, a vizsgálatok alapján,

A fogyatékossági támogatás összege 2015 évben: 19.968 Ft illetőleg 24.576 Ft.

A fentieken kívül igénybe vehető még családsegítés, étkeztetés és házigondozás azok számára, akik önmagukról és családjukról másképp nem tudnak gondoskodni. (Halász, 2002)

Tartósan beteg gyermek nevelése esetén jár a gyermeknevelési támogatás és alacsony jövedelem esetén lakásfenntartási támogatás, amit az önkormányzat állapít meg. Az önkormányzatok azonban 2015-től ezt a támogatási formát saját maguk finanszírozta keretből biztosítják, tehát e juttatás kizárólag önkormányzati, erre irányuló döntés esetén kapható.  Ennek keretében megtéríthetik a közüzemi díjakat, a kölcsöntörlesztést, lakbért stb. Az önkormányzat szociális osztályával érdemes lehet felvenni a kapcsolatot.

Hasznos cikk: 
Tóth András (2012): Rehabilitáció: Mire számíthatnak a felülvizsgálaton?
Letöltés helye: 
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13166/rehabilitacio-es-felulvizsgalat

Váraljai Réka- Békés Judit