Mire kell odafigyelnie az epilepsziával élő kismamáknak várandósságuk alatt, a szülés során és a szoptatás idején?

Várandósság alatti együttműködési problémák

Epilepsziával élő, gyógyszert szedő nő azonnal értesítse a kezelő orvosát, ha teherbe esett. A beállított gyógyszerelésen nem szabad önhatalmúlag módosítani, hisz az antiepileptikumok fejlődési rendellenességet okozó hatása a várandósság legelején (6-8.hét) érvényesül, így a gyógyszerelhagyással, csökkentéssel csak a rosszullétek kockázatát emeljük, de a rendellenességek kialakulását már nem előzzük meg. Az első trimeszterben, a fokozatosan emelkedő hormonszintek miatt egyébként is emelkedik a rohamkockázat. Gyakori probléma (50-90%) a terhességi hányás következtében létrejövő gyógyszerszint csökkenés. Feltétlenül beszélje át a teendőket kezelő orvosával.

Az antiepileptikum optimalizálása várandósság alatt

A terhesség első 20 hetében a választott antiepileptikum azon minimális dózisát kell alkalmazni, mely mellett a maximális rohamkontroll érhető el. Az első 20 hétben kerülni kell a kombinált terápiát. A napi antiepileptikum dózist 3-4 részre kell osztani, vagy tartós felszívódású (retard) készítményeket kell alkalmazni, hogy elkerüljük a vérben a magas gyógyszerszinteket. A terhesség során számos tényező (víz és nátrium visszatartás, vér mennyiség növekedés, vér fehérjék csökkenése, a máj működésének gyorsulása, vese kiválasztás növekedése) befolyásolja az antiepileptikumok anyagcseréjét, ezért minden terhességi harmad elején és a szülést követően 5 nappal, majd 6 héttel ellenőrizzük a beállított antiepileptikum vérszintjét. A terhesség alatt induló epilepszia esetében fontos, hogy olyan antiepileptikumot válasszunk, melyre nincs „allergia”, hisz ez különböző lehet az anyában és a magzatban. Várandósság alatt induló epilepszia esetén ezért nem szabad carbamazepine, phenytoin, phenobarbital és lamotrigine tartalmú gyógyszereket beállítani.

 A várandósság alatti rohamok kezelése

A várandósság alatti esetleges rohamszaporulatot különböző tényezők okozzák, mint a hormonszintek növekedése, az antiepileptikum szint élettani csökkenése és az alvásmegvonás.  Az első trimeszterben jelentkező rohamok általában enyhébb rosszullétek (absence, komplex parciális), szemben a szülést megelőzően illetve a gyermekágyban jelentkező rohamokkal (GM). Az enyhe (eszméletvesztéssel és görccsel nem járó) rohamok nem befolyásolják a magzat fejlődését. Azonban a terhesség alatt jelentkező nagy rohamok (GM) 30-50 %-ban magzat-, illetve méhlepény károsító hatásúak. Mindezek alapján érthetővé válik, hogy miért kiemelten fontos az antiepileptikus terápia folyamatos ellenőrzése a várandósság alatt.

A szülés körülményei

Az epilepsziás nők természetes szülésvezetésének –megfelelő epileptológiai felkészítés esetében – epileptológiai ellenjavallata nincs, a szülésvezetést kizárólag szülészeti szempontok vezéreljék.

A szülést követő antiepileptikus kezelés

A szülést követően, még a szülészeten javasolt az első gyógyszerszint ellenőrzés. A szülést követő első 5 nap során egyes gyógyszerszintek megemelkednek, ezért azonnali dóziscsökkentésre van szükség. Tartós szoptatás esetében azonban, csak lassan, fokozatosan, a gyógyszerszint és a klinikai kép függvényében szabad visszatérni a kezdeti mennyiségre. Feltétlenül hívjuk fel az édesanya figyelmét arra, hogy a hírtelen megszakított szoptatás, mind az ő (nagyon magas szintre emelkedhet), mind a gyermek vérszintjére (hirtelen elvonás miatt nyugtalanság) kedvezőtlenül hat.

A szoptatás

A megfelelő antiepileptikum választás mellett a szoptatásnak epileptológiai ellenjavallata nincs, feltétlenül kérje ki kezelőorvosa írásos véleményét a szoptatásról és tájékoztassa a gyermekorvosát.

Az antiepileptikumok hatása a gyermek értelmi fejlődésére

Az elmúlt 15 év kutatási eredményeinek köszönhetően már sok információnk van arról, hogy hogyan reagál a fejlődő agy a különböző behatásokra. Bizonyított, hogy számos antiepileptikum (phenytoin, phenobarbital, benzodiazepin, vigabatrin, valproat) dózisfüggően kedvezőtlenül hat a magzat értelmi fejlődésére. Vannak azonban olyan antiepileptikumok, melyekről bebizonyosodott, hogy megfelelő mennyiségben alkalmazva biztosan nincs ilyen hatásuk (carbamazepine, levetiracetam, lamotrigine).

Dr. Juhos Vera